Munkapszichológia
A pszichológiai műszergyártás termékeinek alkalmazási köre jóllehet, hogy az egészségügyi, oktatási és tudományos/elméleti szférákra is kiterjed, ám a cégünk által előállított eszközök jelentős hányada elsősorban az ergonómiához (munkafolyamatokkal és ezek optimális megszervezésével foglalkozó tudományághoz), munkapszichológiához, illetve a pszichológia egyéb, vonatkozó tudományterületeihez (emlékezet, reakcióidő, pályaválasztás, képességfejlesztés, tréning stb.) kapcsolódik.
Alkalmazási területek
Ergonómia
Minthogy a tudományos-technikai haladás következtében egyre hatékonyabbá, korszerűbbé, ugyanakkor bonyolultabbá és komplexebbé váló eszközök napról napra nagyobb követelményeket támasztanak a technikai eszközökkel kapcsolatba kerülő emberrel szemben. Éppen ezért elengedhetetlen a termelés és egyéb tevékenységek folyamatainak optimalizálása és a biztonságos munkavégzés érdekében az EMBER-GÉP-KÖRNYEZET mint rendszer vizsgálata. Meg kell ismernünk tehát ezen összetevők kapcsolatait, kölcsönhatásait az optimális munkavégzés érdekében. Az ERGONÓMIA az ember – technikai eszköz – környezet rendszerének összhangját szem előtt tartva e rendszer működését eredményesebbé, pontosabbá, megbízhatóbbá tevő megoldásokat keresi és vizsgálja.
Az ergonómia főbb kutatási területei:
- 1. az ember által felhasznált technikai eszközök hatékony felhasználását befolyásoló tényezők vizsgálata,
- 2. az ember által felhasznált technikai eszközök azon elemeinek vizsgálata, melyekkel kapcsolatba lép, illetve amelyekre hatást gyakorol,
- 3. az üzemeltetett technikai eszközök fizikai környezetének jellemzőinek vizsgálata,
- 4. a rendszer működtetésére kiválasztott emberek (dolgozók, alkalmazottak) létszámára, típusára, tevékenységük és együttműködésük módjára vonatkozó összefüggések vizsgálata,
- 5. a vizsgált személyek fiziológiai, pszichológiai képességeinek és egyéb jellemzőinek elemzése,
-
6. a rendszer által emberre mért terhelés mértékének vizsgálata, illetve e terhelés hatása a dolgozó egészségi állapotára, teljesítményére, motivációs rendszerének alakulására.
Megalapozott gyakorlati javaslatokat csak akkor lehet tenni, és csak akkor lehet véleményt alkotni a különböző szervezkedési intézkedések hatékonyságáról, ha ismerjük a munka nehézségi fokát, melyet többek között az emberi szervezetben különböző szituációkban végzett munkatevékenység végrehajtása során előidézett elváltozásokról szerzett információk alapján határozhatunk meg. Azaz a munkaszervezési intézkedések hatékonysága nemcsak gazdasági, hanem fiziológiai és pszichológiai ismérvek függvénye.
Fontosabb alkalmazási területek:
1. Ergonómia
2. Munkapszichológia
3. Pályaválasztási tanácsadás
4. Klinikai jellegű vizsgálatok
5. Sportpszichológiai vizsgálatok
6. Rehabilitációs és igénybevételi vizsgálatok
7. Célszemélyek kiválasztása speciális jellegű feladatokra
A munkapszichológia a pszichológia azon ágazata, mely a munkavégző emberek munkakörnyezetben végzett tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a munkás jóléte és a termelés hatékonysága végett. Így a munkapszichológia egyaránt foglalkozik a dolgozóval, az üzemben található fizikai környezettel és gépek kidolgozásával is. Ám alapvetően a dolgozó ember és a környezet, illetve a gépek kapcsolata érdekli (például hogy a zaj miként befolyásolja a termelés hatékonyságát).
A munkapszichológiát olyan modernizációs, társadalmi-gazdasági folyamatok hívták életre, mint a nagymértékű gépesítés, az egyidejűleg vezérelt tárgyak számának növekedése, a technológia fejlődése, a távirányítású vezérlés elterjedése és ezekből következően az egyéni felelősség és szakképzettségi igény megnövekedése. Vagyis napjainkban egy dolgozó embernek gyors döntéseket kell hoznia, egy időben több ingerre kell figyelnie, szimbólumokat kell memorizálnia stb. A gépesítéssel tehát csökken a munkás fizikai igénybevétele, ám ezzel arányosan megnövekszik a szellemi éberség, így a munkapszichológia jelentősége is.
A gépesítés tehát közel sem kényelmességet jelent, sőt, szellemileg sokkal inkább leterhelheti az adott munkást egy bonyolult munkafolyamat távirányított, gépi vezérlése. Pszichés túlterhelést okozhat tehát az a gép, mely nincs az ember sajátosságaihoz igazítva. Számos megbetegedés léphet fel a neurotikus kifáradás következtében: gyomorfekély, vérkeringési zavarok és egyéb, pszichoszomatikus betegségek. Az automatizált, felgyorsult világ tehát számos „káros mellékhatást” hozhat maga után.
A munkapszichológia célja a termelékenység optimalizálása. Vagyis összhangba kell hozni a termelés hatékonyságát és a munkások elégedettségét, minthogy elviekben még mindig a munka van az emberért, a közösségért, és nem fordítva. A munkapszichológus javaslatokat tehet ennek érdekében, ellenőrzi az adott vállalat munkakörülményeit.
A munkapszichológia feladata ezen problémák felismerése, feltárása és lehetőleg hosszú távú orvoslása. Ez azt jelenti, hogy helyileg, speciálisan az adott országra, üzemre jellemzően választ adjanak a dolgozó emberekkel kapcsolatban felmerül legfontosabb munkalélektani kérdésekre. Az ergonómiához hasonlóan így a munkapszichológia is az ember – munkakörnyezet – termelési tevékenység három fő kérdéskörével foglalkozik. A munkapszichológus így a betanítással, ösztönzéssel, a munka és a pihenési rend kialakításával kapcsolatos javaslatokat tesz, mely javaslatok remélhetőleg javulást eredményeznek az ember – munka – környezet trió kapcsolatában.
A munkapszichológia különféle területeket vizsgál, így például:
- az adott munkás alkalmassága
- motiváció, attitűd, morál
- rendszerek és modellek működése
- munkafeltételek, környezeti tényezők
- tanulási képességek
- munkaszervezés stb.
