Az eszközök alkalmazásáról általában
A műszeres pszichológiai viszgálatok célja az emberi pszichés tevékenység megítéléséhez objektív adatok megszerzése. A feladatok sokoldalú (komplex) megközelítéséhez minél több szabatos (egzakt) mérésre van szükség, mivel a pszichés tevékenység is összetett, sok komponensű és több irányból mérhető megnyilvánulás.
Ezeket a műszereket széleskörűen alkalmazzák az ipar-, a közlekedés és a pályaválasztási tanácsadás területén, használhatók az alkalmazott pszichológiai tudományok (sport-, pedagógia-, műszaki pszichológia) gyakorlatában, valamint az orvostudományok egyes területein. A műszerek ipari alkalmazása megalapozottabbá teszi a képesség, a személyiség és a munkatartalom összehangolását, ellenőrizhetővé válik a dolgozó ember igénybevétele. A kutatások terén történő felhasználás hozzájárul a pszichikus jelenségek tudományos elemzéséhez.
A felhasználás során szerzett tapasztalatokat alapszoftverek (kézikönyvek) tartalmazzák, melyekben megtalálhatók az alkalmazáshoz szükséges információk: a vizsgált jelenség leírása, a vizsgálati feltételek, az instrukció, a mérési-, adatrögzítési tennivalók, a mérési eredmények feldolgozásának módja és az értelmezés szempontjai. (Ezekbe betekinthetnek a „pszichológiai műszereink” főmenüben.)
Az ergonómiai laboratórium pszichológiai és fiziológiai vizsgálati módszerei és műszerei segítséget nyújtanak az adott munkatevékenység technológiai és környezetei sajátosságai által meghatározott követelményeknek legjobban megfelelő emberek kiválasztásához, és az emberi szervezet funkcióira ható, a munkavégzésből adódó terhelő hatások megállapításához.
Felhasználásukkal lehetőség nyílik az alkalmasság megállapítására, a betanítás idejének rövidítésére, eredményességének fokozására és ezzel a munka hatékonyságának és megbízhatóságának növelésére.
A vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével javaslatokat tehetünk az adott tevékenységi kör különféle folyamatainak ésszerűsítésére, a terhelő hatások és különféle kockázati tényezők csökkentésére, a munka és rehabilitációs rend ésszerű kialakítására.
A pszichológiai vizsgálóeszközök használatának etikai kérdései
A vizsgálóeszközök megfelelő felhasználásához (megvásárlásához nem feltétlenül) a legtöbb esetben szükség van a szakirányú (egyetemi, főiskolai, pszichológiai szakasszisztens) végzettségre. Cégünk, mint más külföldi gyártó/forgalmazó a szakszerű eszközhasználatot úgy segíti, hogy a pszichológiai vizsgálóeszközöket csak az arra jogosult szakembereknek teszi elérhetővé. A kvalifikációs követelmények betartását az Európai Tesztfejlesztők Csoportja is alapvetőnek tartja.
Mindezek mellett az Oktatatási és a pszichológiai tesztelés standardjai (The Standards for Educational and Psychological Testing) címmel megjelent kiadvány, valamint a Nemzetközi Tesztbizottság 2000-ben kiadott Nemzetközi irányelvek a tesztalkalmazás normáinak kialakításához című útmutatója is megfogalmazza ezen szabályok betartását.
Hol végezhetők el pszichodiagnosztikai végzettséget biztosító tanfolyamok? Általában a tesztek használatához szükséges kompetenciák megszerzése a pszichológia és pszichiátria egyetemi képzések részét jelentik. A pszichológia szakokon például speciális tárgyak keretében oktatják: pl. pszichometria, kérdőíves diagnosztika, projektív módszerek, stb.
Az egyetemi képzés mellett a különböző szakképzések is nyújthatnak pszicho diagnosztikai kompetenciát.
Mindezek mellett több akkreditált képzőhelyen, tanfolyami keretek között biztosítják a teszthasználathoz szükséges jártasság megszerzését.
A műszerekről általában
A STRUKTURA Instruments Kft. termékpalettája széles választékot biztosít, pszichológiai, fiziológiai vizsgáló műszerekből és szimulátorokból áll. Ez részint egyszerű ügyességi feladatok végrehajtását lehetővé tevő, elektromos alkatrészt nem tartalmazó eszközöket, részint bonyolult, digitális tesztgépeket jelent, melyek alkalmasak szenzoros, szenzomotoros és mentális képességek vizsgálatára, illetve fiziológiai és terheléses vizsgálatok elvégzésére.
7. Az átképzésre irányítás műszeres támogatása
6. Rehabilitációs és igénybevételi vizsgálatok
5. A kiválasztás bizonytalanságának csökkentése, korlátozása
4. Időszakos ellenőrző vizsgálatoknál a fizikai és a pszichikai állapot gyors diagnosztizálása
3. Balesetek számának csökkentése
2. Gyors betanítási lehetőségek
1. Objektív megfigyelési eredmények
A gyakorlati felhasználás előnyei:
8. Beépített gyors, szoftveres/adatszolgáltatás
9. Egyszerű, gyors, rugalmas, ugyanakkor részletes és pontos eredmények
Továbbá általánosságban elmondható műszereinkről, hogy használatukkal sokkal megalapozottabbá tehető a képesség, a személyiség és a munkatartalom összehangolása. Műszereink olyan munkaszituációban is előforduló mozzanatokat, feladatokat, helyzeteket szimulálnak, melyek teljesítése következtetni enged a vizsgált személy képességeire, készségeire, jártasságára, tanulékonyságára, személyiségjegyeire, illetve hozzáállására. Legtöbbször számszerű eredményeket kapunk, pontmennyiségben és százalékban. E nyers adatok természetesen további (szakember/vizsgálatvezető általi) elemzésre szorulnak, ám már nyers formájukban is sok mindent elárulnak a vizsgált személyről. Például a Komplex Szenzomotoros Vizsgáló (CDT1-2) nevű műszerünk direkt kötötten 5 percig végezteti az egyszerű feladatot a tesztalannyal. Ennek egyhangúsága próbára teszi a vizsgálati személy monotónia tűrését, figyelmének éberségét (vigilancia) és tartósságát (tencaitás). A teszt végén információt kaphatunk percenkénti bontásban arról, hogy a vizsgált személy hány hibát vétett és mennyi az adott jó válasza. Az eredmények kirajzolják, hogy mikortól kezd el csökkenni az alany „érdeklődése”, mikortól válik frusztrálttá a monotóniától. Így pontos, objektív, számszerű adatokat alapján következtethetünk arra, hogy az adott személy milyen munkakörre alkalmas inkább: bírja-e a hosszú idejű, monoton terhelést vagy sem. Ezáltal megalapozottabbá tehető a képesség, a személyiség és a munkatartalom összehangolása, ellenőrizhető az emberi igénybevétel.
Sőt, fejleszthetők az emberi képességek. A műszerek segítségével felmérhető az emberek tanulékonysága is. Ismételt vizsgálatokkal például kimutatható, hogy ki, mennyi idő/alkalom után képes korábbi eredményeinek javítására.
Mindemellett fontos kiemelni: műszereink erénye pontosságukon és megbízhatóságukon túl, hogy gyors vizsgálatok végezhetők velük. Legtöbbjük maximum 15-20 percet vesz igénybe (kivétel a Figyelemképesség Vizsgáló / AAT, melynél az egyik típusú feladatnál 99 perc áll rendelkezésre), és a beépített szoftveres adatfeldolgozásnak/szolgáltatásnak köszönhetően másodpercek alatt eredményt szolgáltat.
A műszerek specifikumai
(Klein Sándor: Munkapszichológia c. könyve alapján. In: Klein Sándor: Munkapszichológia. Negyedik bővített kiadás. Budapest: Edge, 2004. pp. 189-203.)
A munkapszichológusok különféle, tapasztalati úton szerzett, eddigi tudományos eredményekre épülő kutatásokat végeznek, melyek hozzáférhetővé tehetők.
A kutatás kérdőívek, interjúk, kísérletek vagy tesztek útján zajlik. Ezek a legegyszerűbb papír-ceruza teszttől a műszeres vizsgálatokig terjedhetnek. Cégünk műszerei is ilyen munkapszichológiai vizsgálatokhoz alkalmazhatók. Miért jobb egy bonyolultabb műszert alkalmazni egy egyszerűbb tesztnél vagy kérdőívnél?
- Laboratóriumi körülmények megteremtése – a zavaró körülmények, mint a zaj vagy egyéb fényingerek kizárhatók, így világosabbakká válnak a kauzális kapcsolatok.
- Standard adatok kitermelése – a vizsgálat ezáltal megismételhetővé válik
- Folyamatos adatregisztrálás lehetősége a későbbi elemzéshez.
Az emberi érzékszervek számára közvetlenül nem hozzáférhető adatok is mérhetők (bőrellenállás, reakcióidő akár ezredmásodperces pontossággal).
Sokáig a munkapszichológiai laboratóriumok kezdetleges vagy alkalmatlan műszerekkel voltak felszerelve. Sokféle eszköz jelent meg a piacon, melyek nem igazán feleltek meg a minőségi előírásoknak, és az eljárások egyesítése is megoldatlan volt. Nem volt tehát sztenderdizálás, minden készülék tehetetlensége, fényjelzése nagysága, nyomógombjainak rugalmassága eltért. Tehát standard adatok előállítására is alkalmatlanok voltak, összehasonlíthatatlanokká váltak a vizsgálati eredmények. Mindemellett az képességek és problémák igen kis spektrumának vizsgálatára voltak alkalmasak ezek a műszerek.
Az eszközök modernizációját a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomása indította el, ez rendelkezett megfelelő műszerekkel (érzékszervek, idegrendszer állapotát vizsgáló műszerek, egyéb papír-ceruza tesztek).
A műszerek tervezésénél és alkalmazásánál legfontosabb szempont, hogy mindig az adott környezethez leginkább alkalmas eszközt kell üzemeltetni. Azaz a speciális problémákból kiindulva kell kialakítani az adott üzem vagy vállalat műszerparkját.
Melyek a jó műszerek?
- Amelyek pontosak és megbízhatók.
- Amelyek alkalmasak az adott pszichológiai jelenség minél átfogóbb vizsgálatára.
- Flexibilitás - Azaz egy műszer rendelkezzék minél több funkcióval, minél többféle vizsgálatot és kísérletet végre tudjanak hajtani.
- Tartósság – Mivel a vállalati fejlesztés fontos eleme lehet a pszichológiai műszer, így sokszor, gyakran használják, ezért úgy kell kialakítani azt, hogy minél tartósabb maradjon, és a karbantartása is rugalmasan kivitelezhető legyen.
- Amelyek nem zavarják a pszichológiai jelenséget – A túlbonyolított, túl nagy műszerek megijeszthetik a vizsgált személyt, és így torzítják a vizsgálati eredményeket.
- Amelyek megfelelő adatszolgáltató berendezésekkel bírnak – A műszerek pont azért lettek kialakítva, hogy objektív képet adjanak a vizsgált személyről, és kiiktassák a szubjektív, tapasztalati ítéleteket. Ezért azok az eszközök élveznek előnyt, melyek beépített (szoftveres) adatfeldolgozóval/kijelzővel rendelkeznek.
- Amelyek változatos jeleket produkálnak – Az a jó műszer, mely egyszerű és gyors vizsgálatot tesz lehetővé, viszont olyan ingerekkel dolgozik, melyeket nem lehet memorizálni, így a vizsgálatok hatékonysága és tisztasága nő. Kivételt képeznek persze a kifejezetten a tanulékonyságot vizsgáló tesztek.
A STRUKTURA Instruments Kft. által gyártott műszerek mind a hét kritériumnak teljes mértékben megfelelnek. Megfelelő laboratóriumi körülmények mellett gyors, egyszerű, jól regisztrálható, ugyanakkor komplex, részletes adatszolgáltatást nyújtanak. Még a legbonyolultabbnak tűnő, kombinált műszereink (Cselekvésvizsgáló, Konfliktométer, vezetési szimulátor) használata is könnyen elsajátítható és betanítható, kezelésük bármely átlagember által megérthető, formatervezésük barátságos (ezért is érdeklődnek termékeink iránt gyerekek látogatására is nagyban számító tudományos-szórakoztató komplexumok, mint a Csodák palotája vagy a Futura Mosonmagyaróváron).
1. Reakcióidő:
A reakcióidő az embert ért ingertől az erre adott válaszreakcióig eltelt időt jelenti. Mérése fontos a munkaszférában, minthogy a gépkezelésnél vagy a járművezetésnél is jelentős szerepet játszik az adott dolgozó reakcióideje az adott munka hatékony és pontos elvégzésében. Helmholtz nevéhez fűződik ennek „felfedezése”, melyet Donderz tökéletesített tovább.
Háromféle reakcióidő-vizsgálatot különíthetünk el az érkező ingerek és az ezekre adott válaszok alapján:
- Egyszerű-reakcióidő mérés – 1 db jelzésre 1 db válasz adandó
- Összetett vagy választásos reakcióidő mérés – több jelzésre több válasz adandó.
- Több jelzés érkezik egyszerre, de csak az egyikre kell válaszolni.
Ezek között a különbséget háromfajta idő adja: a jelzés megkülönböztetésére diszkriminációs időt kell fordítani, míg a sokféle jelzésből kiválasztandó egyfajta inger elkülönítésére választási időt kell fordítani, a válaszadásra pedig külön munkaidő kell.
Egyszerű-reakcióidő mérésére alkalmas például a Kombinált Disztributív Figyelemvizsgáló (CDT1-2), melynél egy adott fényingerre kell kézzel válaszolni a 16x16-os fóliatasztatúra táblázat gombjai segítségével. A műszer működik szabad és kötött idejű, illetve egykezes (manuális) és kétkezes (bimanuális) üzemmódban (ilyenkor nem az adott koordinátát kell megtalálni, hanem a sorok és oszlopok metszéspontjában felvillanó fényből kiindulva az X és Y tengely megfelelő gombjait). Az eszköz a figyelem tartósságáról, éberségéről és a monotóniatűrésről is információkat ad.
Választásos-reakcióidő mérésre többek között a Percepcióméter nevű műszerünk alkalmas, mely 4-4 jobb és baloldali számlappal bír, és a megfelelő, felvillanó számot a megfelelő oldalon levő kézzel kell lenyomni. Az eredmények a megosztott figyelem szintjéről, a mozgástempóról, az információfeldolgozó-képességről és a szenzmotoros koordinációról szolgálnak információval.
A harmadik típusú vizsgálatra pedig például a Cselekvésvizsgáló műszer alkalmas, mely 4-5 fényingert (színes és színtelen) és hangingert közvetít, melyek közül mindig a megfelelőre kell csak válaszolni. Ez az eszköz többek között a vezetési alkalmassági vizsgálatoknál használható, minthogy a figyelem éberségét, az érzékszervek fejlettségét, az információfeldolgozás sebességét stb. méri, illetve szolgáltat ezekről számszerű eredményeket.
Milyen tulajdonságok (képességek, készségek) mérésére alkalmasak a műszerek?
2. Flicker-fúzió vizsgálat:
A vibráló fény vagy hanghatás egy bizonyos frekvenciánál folyamatossá olvad össze (flicker-fúzió, fúziós frekvencia). Az érzékszerv teljesítőképességétől is függ ez, de változása elsősorban a központi idegrendszer állapotától függ. Két fajta vizsgálatot különböztethetünk meg eszerint: a.) hallás utáni, b.) látás utáni.
Műszereink közül a már említett a Cselekvésvizsgáló, illetve a Konfliktométer mindezeket egyesíti: egyszerre közvetít hang- és fényingereket.
3. Mélységlátás-vizsgáló:
A tárgyak térbeli helyzetének megítélése döntő a munkafeladatok elvégzése szempontjából. A mélységlátás-vizsgáló (DST) elve azon alapul, hogy kizárnak másodlagos kritériumokat (mint a viszonylagos nagyságot), így sokkal nehezebb a tárgyak egymáshoz viszonyított pozícióját definiálni. A vizsgált személy egy „látcsőn” néz be a gépbe, és két forgatógombbal állíthat 2-2 (jobb és baloldali) pálcát. Ezeket úgy kell a középső pálcához állítani, hogy azok a térben fedjék egymást. A vizsgálat végeztével az eltérés könnyedén leolvasható a fix pontra beállított pálca segítségével.
4. Tachisztoszkóp – a figyelem terjedelme:
DTC műszerünk (digitális tachisztoszkóp) különféle számokat, betűket és ábrákat („hieroglifák”) exponál a produkciófelületén, egy 16x16-os négyzetbe. A rövid (tizedmásodpercnyi) időre felvillanó ábrák helyét üzemmódtól függően kell megnyomni, azaz a válaszadás az exponált felületek érintésével történik. Rövidtávú memória, illetve a fáradtság mérésre alkalmas.
5. A figyelem megosztása:
CDT 1-2 nevű műszerünkkel többek között a figyelem megosztását vizsgálhatjuk, mely fontos komplex, monoton, odafigyelést igénylő, több ingerrel járó feladatokat lát el. A műszer segítségével információt kaphatunk az információfeldolgozás sebességéről, a pozícionális térelképzelésről, a periférikus látásról, a pszichés tempóról stb.
6. A vegetatív tremor:
A vegetatív tremor a test bizonyos részeinek cél nélküli rezgőmozgása. Már a XIX. században megállapították (Eshner kísérletei), hogy a tremor az egészséges emebri szervezet működésének velejárója. Egyéni sajátosságoktól és a vizsgált személy adott állapotától (fáradtsági szint, pszichés problémák, magánélet stb.) függ. Tehát személyenként változó a mérték, viszont egy adott, objektív küszöbszint megállapítható. Az efölötti termorértékek patologikus tünetek (elsősorban mozgásszervi betegségek, másodsorban az idegrendszert befolyásoló tényezők) kimutatására alkalmasak.
A tremornak három fajtája van, melyek többé-kevésbé az MTR (Mikromanipulációs Termorméter) nevű műszerünk vizsgálati módjainak is megfeleltethetők:
a.) nyugalmi tremor – nyugalmi helyzetben megtámasztott végtagon mért tremor (karfára helyezett karon vagy ujjon mérhető);
b.) akaratlagos tremor – mozgás közben is megfigyelhető, aktívan befolyásolt végtagon tapasztalható tremor;
c.) álló (statikus) tremor – akaratlagos tremor határesete, mikor is álló helyzetben izomműködést végzünk a gravitáció ellenében.
Műszerünk rezgésre érzékeny, ujjra erősíthető vagy pálcával kézben tartható eszközzel dolgozik. Végezhető egyszer tremormérés vagy küszöbértékes vizsgálat, mikor is kifejezetten a normális és a patologikus tremort szeretnénk elkülöníteni. A mérőegység az általában 30 másodperces (de változtatható időtartamú) vizsgálat után számszerű értékelést ad a tremorok számáról és ezek amplitúdiójáról.
7. Testtartás:
Magas, keskeny helyeken munkát végzők esetében különösen fontos a testtartás stabilitása, azaz az egyensúlyi képesség. Ennek mérésre Stabilométer nevű műszerünk alkalmas. A mérés során egy gömbcsuklóra helyezett padlólapon kell a vizsgált személynek stabil, egyensúlyi helyzetbe hoznia és megtartani magát 30 (vagy igény szerint több) másodpercig. Alaphelyzetben a tájékozódásban egy szemmagasságba helyezett monitoron látható kör és benne a „plató” mozgását lekövető célkereszt segíti. A cél, hogy a vizsgált személy a kör középpontja felé lehető legközelebbi területen minél több ideig bent tudja tartani magát. A program a vizsgálat végeztével egy 0-100-ig tartó skálán pontozza az eredményt, illetve függvényeken elemzi a 30 másodperc alatt zajlott eseményeket.
8. Kéz-koordináció és manipuláció:
Kéz-koordináció Vizsgáló (HCT) nevű műszerünk a kétkezes, egyidejű mozgások végrehajtásához szükséges képességekről ad információt. Például a darukezelésben igen fontos a két kéz összehangolása. A vizsgálat során így egy adott (például „omega” betű alakú) pályán kell végigvezetni egy, a mágneses felülethez tapadó vasgolyót a műszerre szerelt két (X és Y tengelyű mozgás kivitelezését lehetővé tevő) karral. A műszer méri a haladás idejét, a kisebb és nagyobb mértékű kitérések számát. A műszer segítségével megfigyelhető a kézügyesség, a munkatempó, a pontosságra vagy gyorsaságra törekvés, és egyéb, munkához kapcsolódó személyiségjegyek (például kudarctűrés).
